Amikor Jules Verne megírta a Húszezer mérföld a tenger alatt című regényét, talán nem is gondolta, hogy milyen hatással lesz Aronnax professzor, Ned Land, Conseil és természetesen Nemo kapitány története a következő évtizedekre. Gondolta ugyan, hogy jól sikerült a műve, amelyet az is alátámaszt, hogy csak Franciaországban 18 kiadást ért meg, még az író életében, de arra már korántsem gondolhatott, hogy ilyen hatása lesz a következő nemzedékekre. (eredeti regényillusztráció)

Mert hatása az volt, s bár a hivatalos irodalom, nem igazán ismerte el az író tehetségét, megtették ezt a kortársak és az utódok, akik közül számtalan tudós és felfedező őt "tette felelőssé" azért, hogy figyelme a repülés vagy hajózás felé fordult.

Különösen azért lehetett kissé szkeptikus, mert a regény megjelenésének idejében, forradalmi események zajlottak Párizsban, amelyek elvonták a figyelmet egy regény megjelenésétől - a francia háborús vereség, a császár bukása vagy a Párizsi Kommün jobban felkeltette az emberek figyelmét, s mégis ...

A teljes kiadású regényben 111 illusztrációval mutatta be a történetet Alphonse de Neville és Edourd Riou, s történet folyamán nagyon komoly témák kerülnek felszínre, amelyek Verne több művére is jellemzőek lettek a későbbiekben.

Verne a professzort saját maga után mintázta meg, ahogyan Aronnax illusztrációjához is az ő portréját vették alapul. A kapitány alakja végig rejtélyes marad, az olvasó (ebben a regényben) nem tudhatja meg a háttértörténetet. Egyes értelmezések szerint az óriási tintahal elleni harc az 1848-as európai forradalmakra utal, ahogy az emberek próbálnak küzdeni a mindent behálózó "polip" ellen, s ezt a harcot bizonyosan befolyásolta Victor Hugo a tenger munkásai című regénye.

A Nautilus egyszerre volt börtön és menedék - bár nagy kontraszt volt a fényűzően berendezett tengeralattjáró és a veszélyes külvilág között. Nemo kapitány egyszer kultúrált és művelt, jártas akár az irodalomban, akár a zenében vagy tudományokban és rettenthetetlenül bátor - a reneszánsz ember iskolapéldája, annak ellenére, hogy hajója a távoli jövő technikáját képviseli, máskor kegyetlen, már-már barbár. Nemo szerette feszegetni a határokat, akár a tenger legmélyebb pontjára való ereszkedést, akár a Déli-sarkra való eljutást vesszük alapul, de ide tartozhat, hogy akár a pápuákat, akár az Abraham Lincolnt egészen közel engedte magához, mutatva, hogy egyáltalán nem fél. A nagy elődök felé mutatott tiszteletet jelzi azonban, hogy a kapitány nem akarja az általa nagyra tartott Venguer mellett elsüllyeszteni a támadó hadihajót, hanem elcsalta onnan.

A regény két jelentősen eltérő kéziratban létezik, s emellett számtalan kisebb-nagyobb átalakítást is elszenvedett, elsősorban Verne és Hetzel vitái miatt. A szövegben egyértelműen látszik a nagy elődök (Homérosz, Platon, Cooper, Victor Hugo, de akár Hermann Melville) hatása. Az Atlantisz mintája talán az Edinburgh-i Arthur's Seat volt, amelyet Verne 1859-ben személyesen is láthatott.

A regény megjelenése előtt Verne alapos kutatómunkát végzett, így egy 1864-ben megjelent oceanográfiai művet Les Mystères de l'Ocean (Az óceán rejtélyei) is beszerzett és egy tengeralattjárókról szóló Aristide Roger által (Jules Rengade álnéven) írt művet is Voyages sous les Flots (Utazás a hullámok alatt). Mindezek mellet körülbelül 25 tengeralattjáró-kísérletről gyűjtött adatokat és öccsével, a tengerésztiszt Paul-lal is számtalan dologban egyeztetett. Számtalan tudóssal találkozott Aragónál, akik mindegyike hozzájárult valamelyest a regény sikeréhez, akár búvárfelszerelés vagy a déli-sarki hajózás témakörében. A regényben elszórtan ugyan, de nagyon határozottan felmerülnek ökológiai és környezetvédelmi szempontok is. (pl. bálnavadászat esetén)

Az akkor 16 éves Arthur Rimbaud 1871 nyarán írta meg egyik leghíresebb és talán legjobb versét (Le Bateau ivre - A részeg hajó) amely egyes szám első személyben írta le egy tengeren elveszett hajó sodródását és elsüllyedését. A vers azután íródott, miután a költő elolvasta Verne Húszezer mérföld a tenger alatt című regényét, s az ott olvasottak hatása alatt egy élénk képekkel és szimbolikával telített  100 soros alexandrinban (és abab rím-rendszerben) íródott verset alkotott, amelyet 1871 szeptemberében elküldött Verlainnek, akit ezzel teljesen elvarázsolt. „Benne van az egész tenger!” - mondta Verlaine, amely azért volt nagyon különleges, mert Rimbaud csak Verne és Victor Hugo (A tenger munkásai) műveiből ismerhette a tengert, élőben még sohasem látta. (Verlaine és Rimbaud a párizsi Pantheon egy festményén)

Ezzel a verssel tulajdonképpen le is zárult Rimbaud rövid költői pályájának első szakasza. A vers azonban csak jó egy évtizeddel később jelent meg nyomtatásban (Verlaine adta ki Az elátkozott költők című antológiájában), amikor már réges-régen befejezte költői pályafutását. Egyik barátja és pályatársa, Ernest Delahaye (aki később életrajzírója is lett Rimbaud-nak és Verleine-nek is) véleménye szerint - „A legszebb vers, amit a tengerről valaha is írtak”.

Rimbaud mellett Stéphane Mallarmét (1842-1898) is megérintette a regény, az irodalmárok egy része Nemo kapitány szerepét látja az Egy csapás (1897) versében szereplő Mester személyében. Mallarmé volt egyébként Edgar Allan Poe (Verne kedvenc költője) műveinek egyik francia fordítója - ő fordította le A holló című, talán leghíresebb művét is, s írt egy művet Edgar Poe sírja (Le tombeau d'Edgar Poe) címen 1876-ban. Mesterének tartotta az amerikai költőt, ahogyan Baudelaire-t is, aki Poe műveinek másik kortárs fordítója volt. Kevés barátja között volt a sci-fi író Auguste de Villiers de L'Isle-Adam, aki Vernét szintén elődjének tekintette, s a kor híres festője Manet is. Az 1875-ben kiadott Poe műfordításokat (1875 - The Raven) egyébként Manet illusztrálta. Villiers de l'Isle-Adam egyik regényében (L’Ève future) először jelent meg a robot, mint szereplő - bár már Ned Land is utalt rá a Nautilus fedélzetén.

A regényt Reverand Lewis Page Mercier fordította le először angol nyelvre még 1873-ban, de ez inkább csonkítás volt, mint fordítás, hiszen a regény 22-25%-át egyszerűen kihagyta, lerövidítette, átírta - elsősorban azokat a részeket, amelyek az angolok számára kissé kényelmetlenek, kellemetlenek voltak. Mercier egyszerűen elhagyta a szabadságharcosok felsorolását a kapitány szobájának falán, mert ott az ír Danial O'Connel is szerepelt. A következő jelentős fordítás 1962-ben készült el, Anthony Bonner tollából, s neves sci-fi író Ray Bradbury írt előszót, amelyben Nemo kapitányt Ahab kapitánnyal, a Moby Dick főszereplőjével hasonlította össze. Közel száz év telt el, amíg a teljes regény lefordításra került, így az 1966-os változat majdnem egy teljesen új könyv lett James Miller fordításában, a Washington Square Press kiadásában és számos korábbi hibát kijavított. A regény első orosz fordítója Maria Aleksandrovna Vilinskaya volt, aki Marko Vovchok néven alkotott, s aki személyesen is ismerte Vernét. (a Disney Nautilusa - egy képkocka a Disney-filmből)

Talán egyetlen regénye sem aratott még ekkora sikert, hiszen Nemo kapitány alakja ma már fogalom az irodalom vagy filmgyártás berkeiben - ha valaki nem ismeri a történetet, akkor is tudja ki is Nemo kapitány. Mindezt jól jelzi, hogy 174 különböző nyelvre fordították le, ezzel az ötödik-hetedik legfordítottabb szöveg az irodalomban.

Ismertségét jól mutatja, hogy Sir Earnest Shackleton szerint a komoly tudósok (mint Sir John Murray, Dr. Hjort, Michael Sars vagy Albert monacói herceg) mélytengeri munkássága összesen nem aratott olyan érdeklődést, mint a Nemo kapitány.

A hajózásban is megkapta az őt megillető tiszteletet, hiszen Simon Lake a Nautilus emlékének ajánlotta tengeralattjáróját még a XIX. század végén, Wilkins kapitány egy saját Nautilussal indult az északi-sarkot meghódítani, míg az amerikai haditengerészet első atom-meghajtású tengeralattjárója is a Nautilus nevet kapta, s ő már el is érte a sarkot.

A történet alapján Jan Dvorák, egy hamburgi zeneszerző egy zeneművet komponált, amelynek a világpremierje 2011. május 28-án volt az Eisenach Állami Színházban. Talán nem véletlen az sem, hogy a Magyar Posta 2019-ben a regény megjelenésének 150 évfordulója alkalmából egy tematikus bélyegívet adott ki. (az atommeghajtású Nautilus New Yorkban)

A történet tehát igazi klasszikus lett, hiszen számtalan olyan ember van, aki nem olvasta a regényt, s esetleg még egyetlen filmfeldolgozást sem látott, de mégis tudja ki Nemo kapitány - el tudja helyezni az univerzumban.

Igazi brand lett - a jó értelemben.

Folytatás ... egy hét múlva (a múlt heti poszt itt található)

 A blogban használt források listája 

A Viktória-korabeli utazás elkezdődött, s remélem akad majd itt némi érdekes olvasnivaló is.
A képek forrása a Wikipedia Common.

 DJP

 Csatlakozz a bloghoz és a Facebook-csoporthoz!