Az első ember a világűrben - egy rövid űrséta
A Voszhod-űrprogram a Vosztokot követte 1963-ban, s a három év alatt, amíg tartott, számos komoly eredményt elértek, bár voltak olyan célkitűzések, amelyek végül nem valósultak meg.
A Voszhod-űrprogram a Vosztokot követte 1963-ban, s a három év alatt, amíg tartott, számos komoly eredményt elértek, bár voltak olyan célkitűzések, amelyek végül nem valósultak meg.
James Gallagher százados és legénysége 1949. március 2-án fejezte be a február 26-án elkezdett Föld körüli repülést az Egyesült Államok légierejének Boeing B-50 Superfrortress nevű Lucky Lady II elnevezésű gépével.
1864. február 17-én süllyesztette el a Hunley-val a konföderációs hadsereg az USS Housatonic nevű gőzhajót egy torpedó segítségével, amely az első ilyen jellegű támadás volt a tengeri hadviselés történetében.
1828. február 8-án született a 19. századi világirodalom egyik legismertebb alakja, Jules Gabriel Verne, vagy ahogyan mi ismerjük, Verne Gyula.
A gyémánt mindig különleges helyet foglalt el az emberek életében, nem véletlenül keresztelték már a görögök is adamas (legyőzhetetlen) névre. Ez a rendkívül nagy keménysége miatt valóban helytálló is lehetett, hiszen nem nagyon voltak olyan eszközök amellyel jól megmunkálhatták volna.
A Jupiter a Naprendszer legnagyobb ismert bolygója, amelynek 2023. október 23-ig összesen 95 holdját találták meg.
A naptár szerint 1968. december 21-e az év legrövidebb napja volt, de az Apollo-8 űrhajósai számára talán a leghosszabbnak tűnt. Ők voltak az elsők, akik (egy akkor még kipróbálatlan) rakéta tetején üldögélve elindultak a Hold felé.
A suttee vagy sati egy rituális hindu öngyilkossági gyakorlat volt, amelyben az özvegy feláldozta magát az elhunyt férje temetésén. Vita folyik arról, hogy hogyan is keletkezett, s több formája is ismert volt.
A Montgolfier-testvérek sikerén felbuzdulva egyre többen próbálták meghódítani a levegőt, s hamarosan a meleg levegő helyett egy sokkal hatékonyabb módszert találtak az emelkedés segítésére - a hidrogént.
Verne és a magyarság (1. rész)
A másik két „magyar” regény Verne egy másik, miszticizmusra hajlamos arcát mutatja. A Várkastély a Kárpátokban szereplői tulajdonképpen nem is igazán magyarok, hanem románok, s a regény az egyszerű emberek babonáit, félelmeit mutatja meg. Az egész alaptörténet babonákra épül, amelyektől nem tudnak szabadulni a falu lakói. Egy rejtélyes főúr technikai berendezései segítségével tartja félelemben a falut, s a történet ennek a krimiszerű felfedezését mutatja be. Mivel a történet Erdélyben játszódik, ezért sorolják a „magyar” regények közé.