Verne már 1865-ben elkezdi azt a regényt, amely egy csodálatos tenger alatti utazás történetét meséli el, s amelynek alapötletét - saját bevallása alapján - George Sand írónő egyik levele adta, de sok más munkája mellett, nem tudja folyamatosan írni. A megjelenés előtt néhány héttel Hetzel már hirdeti a művet lapjában, de válaszul erre a Petit Journal párizsi lap hasábjain megjelenik egy történet A tudós Trinitus különleges kalandjai címmel, amely egy tenger alatti utazást ír le. Verne gyökeresen átdolgozza regényét, nehogy a legkisebb hasonlóság is legyen a két mű között, s ebben nagy szerepet játszik Hetzel, aki nagyon kritikus szemmel nézi a regény cselekményét.

A Húszezer mérföld a tenger alatt - hiszen erről a regényről van szó - talán a leghíresebb és talán a legjobb regénye, amely újabb, az emberek által még sohasem látott világba kalauzolja az olvasókat. A tenger mindig fontos szerepet játszott Verne életében, s ebben a regényében végre teljességében megmutathatta a tenger világát. Elsősorban biológiai, földrajzi és történelmi ismeretekkel gazdagodhatunk, de sok fizikai, kémiai és technikai ismeret is fontos szerepet játszik a regényben. Nemo kapitány személye az egyik legjobban sikerült szereplő, aki később majd újra előbukkan a másik nagyon híres regényében, A rejtelmes szigetben.

Ebben a regényben is szerepel a Szuezi-csatorna építése, s természetesen ezzel kapcsolatban megemlíti Lesseps szerepét, akivel egyébként közeli jó barátságban van. Nemo kapitány egy tenger alatti átjárót fedez fel, ami - azóta kiderült - ugyan nem létezik, de ugyanakkor elismeréssel beszél a csatornáról.

Lesseps lelkes olvasója Vernének, s titkára (Nadar) javaslatára, a már népszerű író számára kijárja a francia Becsületrendet. Olivier miniszterelnök (aki Lesseps jó barátja) még megszerzi III. Napóleon feleségének aláírását a kitüntetésre, de a politikai helyzet nagyon zavarossá válik. Július 19-én kitör a francia-német háború, és a francia császárság romokban hever. Egyre-másra érik a kellemetlen vereségek a franciákat.

Alig kapja meg a kitüntetést, máris követi egy katonai behívó, amelyben őt is beosztják katonai szolgálatra. Feladata, hogy tucatnyi kiszolgált katonával cirkáljon hajóján a tengerpart egy szakaszán. Mivel összesen három régi puskával és egy öreg ágyúval rendelkeznek, így nem volt túl könnyű feladat. Egyfolytában, jó és rossz időben egyaránt hajóztak, s figyeltek. Verne hamar rájön a feladat értelmetlenségére, s amíg a beosztott katonák figyelték a tengert, ő behúzódik a hajó belsejébe és ír. Ekkor írja Az ostromzáron át című regényét, amely a észak-amerikai polgárháborúban játszódik, s a Három orosz és három angol kalandjai című művet, amelyben a mű alaptémájaként megjelenik az orosz-angol háború. Ez a "térképészeti segédkönyv" szinte csak mellékes motívumként tartalmaz kalandokat, elsősorban a földrajzi ismeretterjesztést szolgálja. Itt is van kapcsolat a valósággal, hiszen a regényben szereplő Everest ezredes az az angol tudós, akiről a Mount Everest a nevét kapta.

Párizs elesik, az idősebb Dumas meghal és az ország nehéz helyzetben kerül. Verne tovább dolgozik, hiszen mást úgysem tehet, s megírta a Prémvadászok című művét, amelyben nagyon élethűen mutatja be az emberi szenvedéseket, viszontagságokat, talán nem véletlenül.

Párizs elestével egyidőben elveszti egyik legjobb barátját és segítőjét (mellesleg unokatestvérét) Henri Garcet matematikust is, aki egyszerűen éhen hal. Nadar léggömbjével kémkedik a porosz táborban, s lezajlik az első légicsata, amelyet később meg is ír. A franciák végül megadják magukat.

A vereség és a párizsi kommün 62 napja alatt Verne szinte kerüli Párizst, de a kommün bukása után újra visszacsábítja a "világ fővárosa". A romok között ténferegve kapja új regényötletét a Cook utazási iroda plakátját megpillantva, amely egy Föld körüli útra csábította az embereket. Újra munkához lát, s megszületik Phileas Fogg alakja.

Lazításként egy szórakoztató kisregényt (Doktor Ox) ír, amelyben a már egyszer megírt oxigénmámort írja meg újra, ezúttal részletesebben. Ez a regény tulajdonképpen a francia-porosz háború kifacsart történetét idézi, s gúnyolja ki az értelmetlen harcot. Ez a regény talán a háború lezárása volt Verne számára.

Honorine asszony kérésére Amiens-be költöznek, amely egyrészt félúton fekszik a tenger és Párizs között, másrészt a feleség rokonsága ott élt. A kommün leverése után egyre kegyetlenebbek a kormány intézkedései. Elisés Reclust, a híres földrajztudóst, Verne egyik fő segítőjét, a kormány kényszermunkára ítélik, de nemzetközi nyomásra büntetését száműzetésre változtatták. A nemzetközi felhívást elsőként egy Charles Darwin nevű angol tudós írja alá. Pascal Grousset-ot Új-Kaledóniába száműzik, ahol kényszermunkára fogják, de három év múlva megszökik. Verne mérhetetlenül szomorú.

E komor hangulatot nem csak a háború idézi elő, hanem 1871. november 3-án meghal Pierre Verne, az író apja. Verne azonnal Chatenay-be utazik, amikor megtudja, hogy apja halálán van, de már túl későn ér oda.

Lassan visszatér az élet Párizsba, de Vernét már nem vonzza a főváros, nincs kedve írni, a háború és sok egyéb szenvedés megtörte. Hetzel újra dolgozik, s a kezdeti nehézségek után megerősödik, és újra elkezdi Verne műveit közölni a folyóiratában. Ekkor ér el az olvasókhoz Nemo kapitány története, s óriási sikert arat, mindenütt a világon. A sikerre való tekintettel a Francia Akadémia tagjai neki ítélik az Akadémia díját, amit 1872. augusztus 12-én át is nyújtanak.

Újra hitet kap, és újra ír.

Új barátokat szerez, Gédeon Baryl grafikussal, Ligneroll főszerkesztővel és Badoureau matematikussal köt barátságot.

Ameins-ben viszonylag nagy házat vesz, amelyben kialakít egy "kis" dolgozó és könyvtárszobát több ezer könyv és többszáz térkép számára. Ebben a környezetben közel ötven mű készül el.

Hajnalban kel és szorgalmasan dolgozik egészen délig, amikor is a csendes ebéd következik. Ebéd után átsétál a közeli könyvtárba, ahol hangyaszorgalommal vizsgálja át a napilapokat és folyóiratokat (már amelyik nem jár neki, hiszen közel húszat járat) valamint a szakkönyveket. Az olvasgatás után sétál, és a városlakókkal beszélget, de legkésőbb ötig hazatér. Újra dolgozik egy keveset, majd a vacsora után már nyolckor lefekszik. Időnként színházba megy, vagy kávéházba látogat, de ez viszonylag ritkán esik meg.

A helyi Akadémiai Társaság elnökévé választja, s a városi tanácsba is beválasztják.

Nem szereti a nagy társaságot, ezért csak időnként vesz részt a felesége által rendezett estélyeken. Pihenésképpen gyakran kimegy vitorlázni a Saint Michel II-vel, ahová gyakran fia is elkíséri, aki tengerész vagy költő akar lenni.

Következő regénye, a 80 nap alatt a Föld körül már a folytatásokban (Le Temps) olyan siker, hogy a hajózási társaságok komoly összegeket áldoznának, ha nevük olvasható lenne a regényben, sőt a regény befejezése után színpadra is viszik, ahol először nem arat kirobbanó sikert, de egy kis átdolgozás után két évig játszák sikerrel. 1874 januárjában a Porte-Saint-Martin színház keresi meg azzal a kéréssel, hogy Phileas Fogg történetét írja át színpadra. Verne habozik, hiszen nagyon jól emlékszik a sikertelen ifjúkori próbálkozásokra. Az első próbálkozás Éduard Cadol tollából származik, s nem nagyon sikerül, s ez különösen nagy szerepet játszik habozásában. Végül D'Ennery segítségével átírják színpadra a művet, s óriási költséggel megrendezik. Igazi elefánt, igazi kígyó és hatalmas tűz a színpadon indiánokkal, kínaiakkal. Az első előadás (1874. november 8.) után egy év alatt 400 alkalommal játsszák. Hónapokkal hamarabb kell jegyeket rendelni, ha valaki meg szeretné nézni. Ekkor ő írja át szinpadra, szemben az első próbálkozással. Magyarra is lefordítják és magyarul is játsszák. Csak Párizsban összesen több, mint 2500 alkalommal arat sikert!

A regény alaptörténete itt is egy valós történet, amely egy George Francis Train nevű francia utazása 1870 nyarán. Az amerikai New York-ból átszeli Észak-Amerikát és San Franciscóban hajóra szállva eljut Tokióba. Onnan Hongkongba, majd Szingapúrba utazik. Áthajózik az éppen átadott Szuezi-csatornán, majd Marseilles-ben politikai okból két hétre elzárják. A börtön után átszeli Franciaországot, átkel a La Manche csatornán, és visszaérkezik New Yorkba. Éppen nyolcvan nap alatt járja meg az utat (a két hét börtönt nem számolva).

A regény sikerét mutatja, hogy 1928-ban egy dán lap (Politiken) felhívására egy 15 éves fiú Palle Huld megteszi az utat, de nem egészen a vernei útvonalon. Az ő útja (Koppenhága-London-Glasglow-Kanada-Vlagyivosztok-Moszkva-Berlin-Koppenhága) 64 napig tartott. Majd néhány évvel később, 1936-ban Jean Cocteau francia író, pontosan követve az eredeti útvonalat, és Marchel Khil nevű barátjával nyolcvan nap alatt, valóban körbeutazza a Földet. Ebben a regényben sem felejteti el megemlíteni barátját Lessepset, akit nagyon tisztel a Szuezi-csatorna építése miatt.

A regény sikerét talán az is szemléletesen mutatja, hogy megjelenésekor sok külföldi tudósító táviratban közli esténként az amerikai napilapokkal a következő rész rövid tartalmát, hogy az amerikaiak semmiről le ne maradjanak.

Lassan elkészül Verne leghosszabb és egyik legjobb regénye, amely talán a(z egyik) leghíresebb. A rejtelmes sziget története az egyik legtöbbször megfilmesített regénye, egy speciális Robinson-történet, ahol öt férfi kalandjai olvashatóak, ahogyan néhány év alatt virágzó társadalmat teremtenek meg pusztán a tudásukra alapozva. Itt is megjelenik a háború motívuma, hiszen a főszereplők az amerikai polgárháborúból menekülnek egy parányi szigetre, ahol új életet kénytelenek kezdeni. Megjelenik itt a repülés, a tudomány és technika, valamint leghíresebb szereplője Nemo kapitány is.

Igaz az időrendben van egy kis probléma, de Vernét ez soha nem zavarja, hiszen van alkotói szabadság is.

Ez a regény az emberi leleményesség és kreativitás gyűjteményes kötete, amelyben az utópista szocialista nézetek ugyanúgy megtalálhatóak, mint a faji egyenlőség.

A ragyogó robinzonáddal egyidőben jelenik meg a Chancellor, amelyben egy másik Verne mutatja meg magát. Egy komor, megfáradt író, aki egy szinte rémregényt ír, egy másik (majdnem) robinzonád formájában. Könnyen előfordulhat, hogy a háború idején, vagy még korábban írta komor napjaiban.

Minden idejét kitölti a munka, s ő csak ír, meg ír, meg ír.

Forrás:Jules Verne élete és munkássága 

A Viktória-korabeli utazás elkezdődött, s remélem akad majd itt némi érdekes olvasnivaló is.
A képek forrása a Wikipedia Common.

 DJP