Van egy kép, amelynél a mozi egyszer és mindenkorra elárulja magát: a rakéta belecsapódik a Hold szemébe, és mi – száz év távolságából is – pontosan tudjuk, hogy csalás az egész, mégis örömmel hagyjuk magunkat becsapni.

Cyrano de Bergerac neve ma elsősorban Edmond Rostand világhírű romantikus drámájából ismerős, amely a nagy szívű, kardforgató költőt örökítette meg, hatalmas orrával és még nagyobb önfeláldozásával. A történelem igazi Cyranója azonban nem csupán e költői hős előképe volt: személyisége és munkássága a 17. század egyik legizgalmasabb, korát messze megelőző gondolkodójává emeli.

Egy különös reneszánsz polihisztor

Savinien de Cyrano de Bergerac 1619. március 6-án született Párizsban. A francia főváros pezsgő szellemi élete és a korszak reneszánsz eszméi már gyermekkorától hatottak rá. Tanulmányait a Collège de Beauvais-ban végezte, majd fiatalon katonai pályára lépett. Bajtársai bátor és vakmerő harcosként emlékeztek rá, aki éppoly könnyedén forgatta a kardot, mint a tollat. Méltán lehetett volna a testőrgárda oszlopos tagja is, ahogyan híres kortársai.

Életútja mindössze 36 évig tartott – 1655. július 28-án hunyt el –, de rövid idő alatt is rendkívül sokoldalú alkotóként vált ismertté: drámaíró, költő, filozófus és szatirikus író volt egy személyben.

Szabadgondolkodó és szatirikus hang

Cyrano gondolkodását áthatotta a szkepszis és a szabadgondolkodás. Éles humorral kritizálta a társadalmi és vallási dogmákat, miközben szenvedélyesen érdeklődött a tudomány és az emberi megismerés új lehetőségei iránt. Írásaiban gyakran ötvöződött a filozófiai mélység az ironikus, csipkelődő hangvétellel – ez tette műveit egyedivé és sokszor meglepően modernné.

Fantasztikus utazások – Cyrano mint a korai sci-fi úttörője

Cyrano legismertebb műve a L’Autre Monde (A másik világ) című két részből álló regény:

• Voyage dans la Lune (Utazás a Holdba)

• Voyage dans le Soleil (Utazás a Napba)

Ezekben a történetekben űrutazást és más bolygók lakóinak társadalmi berendezkedését mutatta be – több mint két évszázaddal Jules Verne és H. G. Wells előtt! A művek nem csupán kalandos fantáziák, hanem éles társadalomkritikák is: Cyrano a földi problémákat vetítette ki az idegen világokra, ezzel tartva tükröt saját korának.

Edmond Rostand és a mítosz születése

Bár Cyrano saját korában nem aratott nagy sikert, halála után évszázadokkal mégis halhatatlanná vált – nem kis részben Edmond Rostand 1897-es romantikus drámájának köszönhetően. A darabban Cyrano nem csupán költő és harcos, hanem tragikus szerelmes hős is, akinek hatalmas orra miatt érzett öniróniája és önfeláldozása a világirodalom egyik legszebb szerelmi történetévé vált.

Rostand darabja fikció és valóság keveréke: míg az igazi Cyrano szatirikus filozófus és tudományos-fantasztikus író volt, a színpadi hős a romantika ideálja lett – karddal a kézben, versekkel az ajkán.

Örökség és jelentőség

Cyrano de Bergerac életműve több szempontból is jelentős:

• A korai sci-fi úttörője: több mint 200 évvel Jules Verne előtt írt fantasztikus űrutazásokról.

• A szabadgondolkodás előfutára: műveiben bátran szembeszállt a kor dogmáival.

• Ironikus és polihisztor személyiség: egyszerre volt katona, költő, filozófus és szatirikus.

• Irodalmi archetípus megteremtője: a nagy szívű, esendő hős alakja máig él a kultúrában.

A valóság és legenda határán

Cyrano de Bergerac alakja egyszerre él a történelemben és a legendákban. Az igazi Cyrano gondolataival, ironikus stílusával és merész vízióival messze megelőzte korát, míg Rostand romantikus hőse örökre bevésődött a világirodalom emlékezetébe. Egyikük a tudományos fantáziát, másikuk a költői szerelmet ajándékozta az utókornak – együtt pedig megmutatják, hogyan születik a valóságból mítosz.

djp

Kapcsolódó posztok 

A Frankenstein írójának tragikus élete

James Fenimore Cooper – A Nagy Indiánkönyv szerzője

Napóleon romantikus regénye

A pápa, aki erotikus regényt írt

A szabadságharc költője – Petőfi Sándor kicsit másképp

Cervantes – az igazi Don Quijote, az adóbeszedő

Viktória hercegnő íróvá, majd trónörökössé válik

Az első detektívregény szerzőjének titokzatos halála

Több mint fél évszázada, hogy 1969. július 20-án az emberiség történetének egyik legnagyobb mérföldköve bekövetkezett: az első emberi lény a Hold felszínére lépett. De mi is történt pontosan azon a napon?

Jules Verne, a tudományos-fantasztikus irodalom egyik úttörője, 1905. március 24-én hunyt el franciaországi amiens-i otthonában.

A Luna-1, orosz nevén Луна-1 felbocsátása, az emberiség egyik első lépése volt a modern űrkutatás területén. Ez a szovjet űrszonda volt az első olyan ember alkotta eszköz, amely elérte a Hold környékét, és így nemzetközi szenzációvá vált.

1958. augusztus 3-án az amerikai Nautilus atom-tengeralattjáró teljesítette az első tenger alatti utat, a földrajzi Északi-sarkra. A világ első nukleáris tengeralattjárója, a Nautilus, az alaszkai Point Barrow-ban merült le, és közel 1000 mérföldet tett meg a sarkvidéki jégsapka alatt, hogy elérje a földgolyó legészakibb pontját.

A Nemo-pont (avagy a megközelíthetetlenség óceáni sarka) egy különleges földrajzi pont, amely a legtávolabb van bármely szárazföldtől. Ez tehát a leghosszabb úszás problémájára ad választ.

Az Apple Inc. vagy korábbi nevén az Apple Computer a világ egyik legismertebb és legértékesebb cége, amely számítástechnikai és elektronikai cikkeket gyárt és forgalmaz.

Az 1972. április 1-én bemutatott 8008 a processzorgyártó cég második processzora volt, amely mindössze 4-5 hónappal az első, az 4004 után jelent meg.