Az angol király és az első tengeralattjáró
Cornelis Drebbel a hollandiai Alkmaarban született 1572-ben, ahol képzett rézmetszővé vált, majd az alkímia iránt kezdett el érdeklődni. Elsősorban festőként, metszőként és térképészként dolgozott, de tékozló felesége miatt folyamatosan sok pénzre volt szüksége. 1600-ban egy szökőkutat épített, majd kitanulta az objektív-csiszolást és az optikát. Épített egy varázslámpást és egy camera obscurát is.
1604-ben költözött Angliába, ahol Henrik koronaherceg volt az első számú csodálója. Pár év múlva Prágába költözött II. Rudolf német-római császár meghívására. Ott a művészetek mellett az okkult tudományokkal és az alkímiával is foglalkozott, de miután az őrültnek tartott császárt megfosztották tényleges hatalmától, őt börtönbe zárták.
Egy év múlva kiszabadult és visszatért Londonba, ahol azonban újabb nehézségek érték, hiszen Henrik herceg időközben elhunyt.
Drebbel 1620-ban kezdett el foglalkozni a hajózható tengeralattjáró építésével, amely William Bourne 1578-as tervének újragondolása és megvalósítása volt.
1620 és 1624 között a haditengerészet támogatásával összesen három egyre nagyobb és összetettebb modellt készített. A végső modell 6 evezős volt és 16 utast tudott szállítani.
Ezt személyesen mutatta be I. Jakab angol királynak és több ezer londoninak. Olyannyira személyesen, hogy maga az angol király is utazott rajta, így (a források alapján) ő volt az első uralkodó, aki a víz alatt utazott.
A számos teszt között olyan is volt, amikor a tengeralattjáró három órán keresztül maradt a víz alatt, s Westminsterből Greenwichbe és vissza tudott utazni, 4-5 méteres mélységben.
A tengeralattjáró azonban nagyobb lelkesedést nem váltott ki az angolokban.
